Ride the dark side, search the Soulside!

Lélek szféra

Egyéb

Néhány “cry for help” jelzés

Sokan vélik—tévesen—úgy: az öngyilkosság mindig váratlanul, tragikus hirtelenséggel történik meg, mindenféle előjel nélkül. A valóság ezzel szemben: mindenki, aki az öngyilkosságot fontolgatja, tesz direkt, vagy indirekt utalásokat az öngyilkos terveire, vagy általánosságban véve a halálra, mielőtt megtenné, vagy akár csak kísérletet is tenne rá. Az öngyilkosságok többsége nem "derült égből villámcsapás" jelleggel történik meg; a legtöbb öngyilkos, mielőtt végezne magával, valamilyen formában kommunikálja a szándékait a környezete felé. Ezek a jelek sokszor nagyon árnyaltak, indirektek, áttételesek, de más esetekben egészen jellemző tendenciát, mintázatot adnak.
Mindez arra utal: az öngyilkosok rendszerint szeretnék, ha volna más választásuk is. A végsőkig elszánt ember - akinek a döntését már senki és semmi nem változtathatja meg - nyilván nem is kísérelné meg közölni senkivel, semmilyen formában, mire készül: egyszerűen csak megtenné. Sokatmondó, mennyire nem figyelnek egymásra az emberek, illetve mennyire nem veszik komolyan egymás jelzéseit... rengetegen vannak, akik anélkül jutnak el az öngyilkosságig, hogy a figyelmeztető jelekből bárkinek is bármi feltűnne.
Némivel több figyelemmel, az indirekt jelek észrevételével, illetve komolyan vételével valószínűleg több öngyilkosság is megelőzhető volna.
Ez az összeállítás segítséget nyújthat abban: milyen részletekre érdemes odafigyelni, milyen apró momentumok lehetnek jelzésértékűek?

Az alábbi csoportokban felsorolt viselkedések bármelyike öngyilkossági szándékra adhat gyanút!

Hangulatbéli változások

  • Aggódás, szorongás, ingerlékenység, vagy minden látható ok nélküli ingerültség
  • Kontrollálhatatlannak tűnő, féktelen dührohamok - amelyek esetleg mások irányában igyekeznek kitörni?
  • Búskomor vagy egykedvű állapot
  • Félelem, szorongás kifejezése bizonyos helyzetek iránt - például "nem akarok egyedül maradni!", vagy pontosítva "nem akarok egyedül maradni (adott időben/helyen)!"
  • Sírékonyság, érzékenykedés
  • Hirtelen ingadozások az egyén hangulatában

Hozzáállásbéli változások

  • Reménytelenség
  • Jellemző kijelentések:
    • "Semmi sem jön össze."
    • "Már nem érdekel úgysem az egész."
    • "Nemsoká úgyis vége lesz."
    • "Én sem sokáig zavarok már senkit."
    • "Nem tudom, meddig bírom."
    • "Nem bírom már tovább."
    • "Nem vagyok jó semmire."
    • "Mindenkinek jobb volna, ha nem lennék a világon."
    • "Utálom az életet. Akár meg is ölhetném magamat."
    • "Bárcsak ne lennék a világon."
  • Tehetetlenség, kilátástalanság, csapdába esés kifejezése
  • Céltalanság, döntésképtelenség
  • Intenzív bűntudat, megszégyenültség, megalázottság érzése

Magatartásbéli változások

  • Önveszélyes vagy kockázatkereső viselkedés—akár “véletlen figyelmetlenségnek” álcázva. A közlekedési lámpa figyelmen kívül hagyása; túlzottan sok “véletlen baleset” - például az illető valami súlyos tárgyat a lábára ejt, elesik, vagy különböző végtagjait “véletlenül” igen durván beüti valamibe...
  • Drasztikus változások a külsőségekben—például, aki korábban kínosan ügyelt magára, most elhanyagoltabb a megszokotthoz képest; (figyelem! a változás árnyalatnyi is lehet!)
  • Túl kevés vagy túl sok alvás; álmatlanság, és/vagy az egyén arról számol be, hogy akármennyit is alszik, nem tudja kipihenni magát.

Változások a környezettel való kapcsolatot illetően

  • Eltávolodás a családtól, társaságtól, ismerősöktől; a korábbiakhoz képest jelentős visszahúzódás a családi vagy közösségi alkalmaktól, eseményektől.
  • Izoláció: az egyén több időt tölt egyedül, mint korábban; esetleg arról számol be, hogy még akkor is egyedül érzi magát, ha sokan vannak körülötte, "üvegfalat érez önmaga körül".
  • A fenti két ponttal egyidejűleg: váratlan és látszólag céltalan telefonhívásokat vagy maileket ereszt meg, "csak köszönni akartam" jellegű tartalommal. (Valójában: az illető ilyenkor nem "köszönni", hanem "elköszönni" szándékozik...)
  • Kedvelt tárgyak, személyes holmik elajándékozgatása.

Teljesítménybéli változások

  • Általános teljesítményromlás - objektíven vagy szubjektíven - figyelhető meg.
  • Korábbi tevékenységek elhanyagolása—sportok, hobbik, iskola, munka. Nemcsak a kimaradozás számít ide: az egykedvű, mechanikus “ott vagyok, de mégsem” is vészjel.
  • Figyelemzavar, beszűkült gondolati minták - jellemzően a múltra vagy a jelenre összpontosítva; a jövőről nem esik szó.

Eltérések az összpontosítás tárgyában:

  • Kedvelt és gyakran felmerülő beszédtéma a halál, főként az önkezű, vagy erőszakos halál. Öngyilkos - illetve erőszakos halált halt - hírességek lelkes, rajongó emlegetése.
  • A halál és az átlényegülés témájának rendszeres felmerülése gondolati mintázatokban, alkotásokban, rajzokban, képmanipekben, zenei preferenciákban.
    • (Nemcsak Seres Rezsőre és a Szomorú vasárnapra érdemes felfigyelni.
    • Pl. egy lánynak, aki később kiugrott az ablakon, a kedvenc száma Eric Clapton-tól a "Tears in Heaven" volt, játszani is szerette - erről érdemes tudni, hogy Clapton a kisfia emlékére írta, aki egy felhőkarcoló ablakából zuhant ki!
    • Egy másik öngyilkos lány az Evanescence-től a "My Immortal"-t hallgatta végig nagyon sokszor, ennek a számnak a szövege önmagáért beszél...
      Nyilván nem azért lettek öngyilkosok, MERT ezeket a számokat kedvelték, inkább ellenkező irányból érdemes közelíteni.
    • Évtizedek óta kultikus szuicid dal a Blue Öyster Kult-tól a Don't Fear The Reaper. A szöveg eredetileg a síron túl is tartó szerelemről szólt, mégis legendás státuszt kapott az idők során az öngyilkosok körében.
    • Azt pedig fel nem foghatom, hogy az Ozzy-RR kooprodukciók közül miért éppen a Suicide Solution vált hírhedtté e tárgykörön belül - a S.A.T.O. sokkal durvább, bár kevésbé direkten szól ugyanerről a témáról.
    • Ugyanez a véleményem a Judas Priest-től a hírhedtté vált "Better By You Better Than Me"-ről és "Beyond The Realms Of Death"-ről.
      Talán emlékeztek, volt belőle bírósági eset meg médiabotrány, hogy két fiatal srác éppen e számokat hallgatva kísérelt meg közös öngyilkosságot - egyiküknek sikerült, másikuk túlélte, de olyan súlyos és visszafordíthatatlan károsodásokkal, hogy később ő is meghalt. A zenekar ellen pert indítottak, az eldöntendő, hogy ezen dalok tartalmai mennyiben válthatnak ki öngyilkos hajlamot.
      Véleményem szerint: érdekes, sok százezer Priest-rajongóhoz hasonlóan én is nagyon szeretem ezt a két számot (is), mégsem lettem a hatásukra öngyilkos! Holott vannak szuicid késztetéseim.)
      Ilyen alapon tessék már beperelni posztumusz Johann Sebastian Bachot a "Trónusod elé járulok, ím..."-ért, Dieterich Buxtehude-t pedig szintén posztumusz az "O Gottes Stadt"-ért (mert a szöveg a mennyországba elvágyódásról és az élet siralomvölgy mivoltáról szól)! Ezek a művek is kihozhatják az öngyilkos hajlandóságot az erre fogékonyakból, szóval tessenek nagyon vigyázni ezekkel a régi német barokk komponistákkal, mert ezek a látszólag vallásos témájú alkotások olyan, tudatküszöb alatti üzeneteket tartalmaznak, amelyek öngyilkosságra késztetik a közönséget!
      /szarkazmus off.
  • Érdekes, de a fényképezés témái is jellemzőek lehetnek: az alagút, sötétség végén a fény, sötét erdő sziluettjein átragyogó napfény, elhagyatott templom és hasonló tárgyakat előnyben szoktak részesíteni egyes szuicidek.
  • Agresszív témájú gondolati tartalmak előkerülése - fegyverkezés, háborúk, erőszakos filmek, játékok iránt támadt - szokatlannak, hirtelennek tekinthető - érdeklődés.
  • Fegyverek, mérgek, balesetek iránti érdeklődés intenzitása - esetleg hirtelen, szokatlanul - nő.

Hosszabb, aggasztóan depressziós és önveszélyes időszak után látványosan derűs és nyugodt viselkedés

Nagyon fontos: az előzőekhez képest észlelhető, látványos javulás direkt öngyilkosság-vészjel lehet.
Ez a látszólagos ellentmondás igényel egy kis magyarázatot.
A legnagyobb veszélyt nem az jelezheti a külvilág számára, ha az illető egyértelműen "padlón van". A hangulatban beállt hirtelen javulás azt is jelölheti: az illető megbékélt a saját döntésével, hogy véget vet az életének, és már kivitelezhető terve is van erre. A megnyugvás, amelyet a "nemsoká túlleszek rajta" érzése megkönnyebbüléssel járhat, és ez nyilvánul meg látszólagos javulásban. (Sajátos, de tavasszal, amikor a természetben megindul az élet, viszonylag gyakoriak az öngyilkosságok. Ez a stimuláló hatás a szuicideknél sok esetben éppen befelé szokott hatni, és az önmegsemmisítést stimulálja...)
Ezért - ha olyasvalaki, aki korábban depresszióra vagy öngyilkos hajlamra utaló jeleket adott - ugrásszerűen, minden látható ok nélkül boldogabbnak tűnik - azonnali cselekvést igényel! Talán éppen most írja a meghívót a mosolygós sakknagymesternek...